Oxigént fedeztek fel a Rosetta üstökösének légkörében

Rejtélyes események tárháza

Csatlakozz feliratkozóink közé!

Oxigént fedeztek fel a Rosetta üstökösének légkörében

Rejtélyes események tárháza

Rejtély

Csatlakozz feliratkozóink közé!

Oxigént fedeztek fel a Rosetta üstökösének légkörében

Oxigénmolekulák nyomaira bukkantak a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös légköri gázait elemző svájci tudósok, akiket igen meglepett a felfedezés. A Berni Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának Rosina tömegspektrométerével analizálják az üstökös légkörét.

Rejtélyes Érdekességek Misztikus Megdöbbentő Megmagyarázhatatlan

Rosetta üstökös – oxigén

A várt kén és metanol mellett oxigénmolekulák (O2) egyértelmű nyomaira bukkantak.

Kiderült, hogy a 67/P légkörében az O2, vagyis a kétatomos oxigén a negyedik leggyakoribb gáz a víz (dihidrogén-monoxid), a szén-monoxid és a szén-dioxid után.

Az oxigén kémiailag erősen reaktív, ezért feltételezték eddig, hogy a Naprendszer korai időszakában a nagy mennyiségben jelen lévő hidrogénnel vízzé egyesült. Ennek ellenére még mindig voltak oxigénmolekulák az űrvándor légkörében.

“Sosem gondoltuk volna, hogy az oxigén évmilliárdokat képes túlélni anélkül, hogy más anyagokhoz kötődjön” – idézte a Berni Egyetem közleménye Kathrin Altwegg projektvezetőt. A molekuláris oxigént igen nehéz teleszkóppal felfedezni. A berni kutatók szerint ez magyarázza, hogy más üstökösöknél eddig nem vették észre. A Rosina mérései tették lehetővé a felfedezést.

Ismeretes, hogy a Jupiter és a Szaturnusz holdjain is előfordulnak oxigénmolekulák. Esetükben az anyabolygó nagy energiájú részecskéinek becsapódása lehet a magyarázat, a 67/P üstökösnél erről nem lehet szó.

Az üstökösnél az oxigénmolekulák jelenlétére a kutatók szerint a legvalószínűbb magyarázat, hogy az oxigén már igen korán, a Naprendszer kialakulása előtt keletkezett, amikor a nagy energiájú részecskék jégszemcsékkel találkoztak a csillagok születésének hideg helyszínén, az úgynevezett sötét molekulafelhőkben.

A korai Naprendszerben további “oxigénfeldolgozás” ezután nem történt.
A berni tudósok szerint az oxigénmérések arról tanúskodnak, az üstökös anyagának nagy része idősebb, mint a Naprendszer, összetétele a sötét molekulafelhőére jellemző, amiből a szoláris köd és később a bolygórendszer keletkezett.

A Rosina mérőműszer 2014 augusztusa óta vizsgálja a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös légköri gázait. A Rosinát hordozó Rosetta tízéves utazás után, novemberben bocsátotta az üstökös felszínére leszállóegységét, a Philae-t. Az űrszonda azóta is követi az égitestet, küldetése 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.

(legandavadasz) 

Kapcsolódó cikkek

Bizonyított
H.

Öt ijesztő egyetemi legenda.

Hallottál már történeteket kísértetjárta egyetemekről vagy hátborzongató könyvtárakról, vagy alatta lévő börtönökről? Hiszel Bloody Mary vagy a Fej nélküli lovas legendájában? Mi van a furcsa