A Szegedi Boszorkánysziget.

Rejtélyes események tárháza

Csatlakozz feliratkozóink közé!

A Szegedi Boszorkánysziget.

A város közelében buja zöldövezet őrzi egy letűnt kor emlékeit. A „legszomorúbbként” emlegetett 1728-as szegedi boszorkányper során egyszerre 12, boszorkánynak tartott szegedi lakos lelte halálát a máglyákon. A helyiek ma nyugodtan sétálgatnak vagy sportolnak itt, szívesen töltik szabadidejüket a csendes ártéri erdőben, ám emlékezetükbe, akár a fákéba, örökre beleivódott a szörnyű kivégzés ténye.

Ahhoz, hogy a történetet átfogóbb módon láthassuk, egészen 1728-ig kell visszatekintenünk az időben. A térséget árvíz, később éhínség, ezt követően pedig rég nem látott mértékű aszály sújtotta, ezekben a hányattatott időkben pedig az emberek úgy vélték, hogy ezek a természeti csapások Isten büntetései, ez az elmélet pedig hamarosan vadhajtásokat hozott. Rövidesen a lakosok boszorkányokról kezdtek beszélni, és azt gondolták, ők tehetők felelőssé a helyzetért. Ez az elmélet egyesek szerint összefüggésben állt azzal, hogy akkoriban a városba különös „idegenek” látogattak. Ezek az idegenek a helybéliek szerint a Sátánt szolgálták, céljuk pedig boszorkányok képzése volt. Ennél jóval valószínűbb verziónak tűnik, hogy az idegenek az inkvizíció emberei lehettek, akik, a történelem folyamán már megszokott módon, áldásos tevékenységükkel fokozták a településen tomboló káoszt. Egy másik forrás említést tesz arról, hogy állítólag Makóról érkeztek olyan, Szegedre betelepülő asszonyok, akiket a hír szerint a másik településről is boszorkányság vádjával űztek el. A vadabbnál vadabb gondolatokat hamarosan tett is követte, és egy inas beszámolója alapján azonosították a boszorkányokat, akik közt férfiak és nők is egyaránt voltak, a fent említett beszámolót az utókor legnagyobb örömére meg is örökítették: “Az inas egy másik fiúval az utcán játszadozva, a többi közt ennek a következőket mondotta: megtréfálom ma a szegedieket, kik azt várják, hogy ma esni fog; de csalódnak, mert zivatart idézek elő, – jőjj, tarts te is velem. De emez mentegetőzött, hogy ő ilyesmihez nem ért; mire emez biztatta, hogy majd megtanítja reá, hisz az igen könnyű, el is mesélte annak módját. Azonban emez újra szabadkozott, hogy nem akar benne részt venni, sőt az inast magára hagyta. Délben, mikor az iszonyú zivatar kitört és a jég mindent megsemmisített a mezőkön és a szőlőkben, midőn az asztalnál együtt ült mindenki, az utóbbi fiú az inassal való találkozását atyjának elbeszélte. Az apa erről az előljáróságnak rögtön jelentést tett, mire az inast beidézték és szigorú vallatóra vették. Az inas ekkor megnevezte a bűnösöket, kik azonnal börtönbe kerültek és megérdemelt büntetésüket el is vették…“

A mai napig hallani vélik a Boszorkányper áldozatainak sikolyát az éjszakában!

A víz- és mérlegpróbán is átvetett 12 bűnöst látványos módon végezték ki, a büntetést végignéző tömeg pedig elégedett volt; úgy gondolták, közösségük ellenségei jogosan bűnhődnek tetteikért.

Az első gyanúsított Kökényné Nagy Anna bábaasszony volt, aki a szegedi asszonyok termékenységét is felügyelte. Az asszony rossz, veszekedős természet hírében állt. Amikor elfogták, a város lakói egy emberként vallottak ellene; szakmai hibákból, hozzá nem értésből adódó gyermek- és asszonyhalálesetekért tették felelőssé. Az őt ért viszontagságok után a bába elkezdte megvádolni barátait, ismerőseit is.

A főként szegény, városi polgárokból álló boszorkányszervezetnek volt egy közismert tagja is, akit szintén itt, a máglyán ért a halál. A 82 éves Rózsa Dániel, Szeged egykori főbírája a város legvagyonosabb polgára volt. Mivel szegénysorból küzdötte fel magát a ranglétrán, meglehetősen sok haragosra tett szert maga körül, akik a per folyamán megtörték ellenállását – Rózsa végül mindent bevallott, amit csak hallani akartak tőle.

A RUBICONline történelmi magazin szerkesztője, Tóth G. Péter szerint az esemény mögött az akkori központi hatalom által megfogalmazott törekvés állt, miszerint minden olyan személy, aki a pogány törökökkel bármilyen formában közösséget vállal, államellenes bűnözőnek tekinthető, és súlyosan büntetni kell. A vádak alapján a 12 “boszorkány” elfogásával egy harcos lelkületű politikai összeesküvésről rántották le a leplet. A hat férfit és a hat nőt elevenen égették el, miután többféle kínzási módszer bevetésével is fokozták szenvedéseiket.

A “sziget” megközelítése
A Boszorkányszigetnek nevezett terület Alsóváros és a Tisza között fekszik, és meghatározását tekintve valójában inkább félszigetként, part menti ártérként állja meg a helyét. Súlyos aurájú területét könnyen megközelíthetjük, ha Szegeden járva a Tisza Lajos körút klinikánál lévő végén jobbra kanyarodunk, majd a klinikai épületek előtt elhaladva eljutunk a parton a töltésig. Innen az erdőbe, a partra kanyarodunk, és már ott is vagyunk.

(F.C.-Adme. ,Cinegore, Internet)

Amennyiben kedvet kaptatok egy túrához. Szúnyogriasztót mindenképp vigyetek magatokkal!

Kapcsolódó cikkek

Érdekességek
H.

Tatzelwurm

Tatzelwurm – Az Alpok titokzatos állata Az Alpok Európa egyik legnagyobb hegylánca. A magasra nyúló, hólepte  csúcsai és a köztük húzódó mély völgyek impozáns látványt

Nem bizonyított
H.

14 rémisztő történet azoktól akik átélték.

Tizennégy rémisztő sztori, amiről az interneten meséltek. A paranormális jelenségekről nem szívesen beszélünk, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy mit láttunk, vagy attól tartunk, hogy