Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság

Rejtélyes események tárháza

Csatlakozz feliratkozóink közé!

Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság

Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, a hajdani Mittani Birodalom részét képező, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen. A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.

romok

A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van. Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. “Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.

régészek

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek. Az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak – közölte Puljiz.

Mittani Birodalom

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

“A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben” – emelte ki Haszan Ahmed Kaszim kurd régész. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.
(Forrás: erdekesvilag.hu, University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization)

Kapcsolódó cikkek

Érdekességek
H.

Tatzelwurm

Tatzelwurm – Az Alpok titokzatos állata Az Alpok Európa egyik legnagyobb hegylánca. A magasra nyúló, hólepte  csúcsai és a köztük húzódó mély völgyek impozáns látványt

Nem bizonyított
H.

14 rémisztő történet azoktól akik átélték.

Tizennégy rémisztő sztori, amiről az interneten meséltek. A paranormális jelenségekről nem szívesen beszélünk, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy mit láttunk, vagy attól tartunk, hogy