A város, ahová, aki bement, nem jött ki élve: a 14. század óta elátkozottnak tartják az orosz nekropoliszt.

Rejtélyes események tárháza

Csatlakozz feliratkozóink közé!

A város, ahová, aki bement, nem jött ki élve: a 14. század óta elátkozottnak tartják az orosz nekropoliszt.

A kísérteties hely, ami az orosz nekropolisz néven fut, ma sem túl látogatott: ijesztő átkot fűztek a régi orosz nekropoliszhoz.

Aki megcsodálja az oroszországi Észak-Oszétia hegyeit, bizonyosan eláll a szava: festői, négyezer méter magasra nyúló csúcsai egyszerre szépségesek, mégis zordak. Az odalátogatókban azonban nemcsak a táj miatt ébredhet megfoghatatlan feszültség.

A vonulatok rejtekében található egy rendhagyó középkori temető, mely apró, megüresedett falura emlékeztet: az oroszországi nekropoliszként, avagy holtak városaként emlegetik. Legkorábbi írásos említése a 14. századra tehető.

orosz nekropolisz

Az orosz nekropolisz

A kis falu, Dargavs szélén elterülő temetőt csaknem teljesen egyforma, kunyhószerű kőkripták sokasága alkotja. Mintegy száz darabot építettek belőlük, hogy azokat az elhunytakat, akik egykor a településen éltek, személyes holmijaikkal együtt ide temethessék el még élő rokonaik. Járványok, például pestis idején pedig, amikor egész famíliák haltak ki, és nem volt, aki a temetést elvégezze, a betegek állítólag maguk sétáltak fel a temetőbe, hogy a családi kriptáknál várják ki saját halálukat. A helyhez több múltbéli hiedelem és egy ijesztő átok is kapcsolódik. Az utóbbi szerint, aki belép a temetőbe, az nem tér vissza élve.

orosz nekropolisz

Néhány tény róla:

-A temetőkunyhók között akadnak kisebbek és nagyobbak is. Némelyik 2-4 szintes.
-A falakat kőtömbökből, agyagból és mészkőből húzták fel. A belső szerkezetek fából készültek.
-Minden kriptán található egy kisebb nyílás, itt helyezték be a holttesteket.
-A kis építmények többségének közös jellemzője a különös, lemezes tetőszerkezetük. A legkisebb kriptáknak nem magasló, hanem csapott a teteje.
-A temető hátulsó oldalán egy torony emelkedik, melynek a felső része hiányzik.
-A régi helyiek másik temetkezési szokásuk szerint fából faragott, szimbolikus jelentőségű csónakokban hantolták el a holtakat, hogy a lelkek átkelhessenek az e világot a túlvilágtól elválasztó folyón.
-Az, hogy pontosan mikor épült meg a temető első kriptája, vitatott, egyesek a 12., mások a 14. századra teszik a dátumot.
-Azokat a holtak rokonai hagyták hátra, akik a régi szokás szerint messziről hajított érmékkel célozták meg a családi kriptájuk falát. Úgy hitték, ha el is találták azt, akkor a halott lelke már elért a mennyországba.
-Egy másik régi hiedelem nyoma, hogy sok régi pénzérmét találtak a temető körül.

Forrás: femina.hu

Kapcsolódó cikkek

Érdekességek
H.

Tatzelwurm

Tatzelwurm – Az Alpok titokzatos állata Az Alpok Európa egyik legnagyobb hegylánca. A magasra nyúló, hólepte  csúcsai és a köztük húzódó mély völgyek impozáns látványt

Nem bizonyított
H.

14 rémisztő történet azoktól akik átélték.

Tizennégy rémisztő sztori, amiről az interneten meséltek. A paranormális jelenségekről nem szívesen beszélünk, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy mit láttunk, vagy attól tartunk, hogy