Paranormal Reality (megmagyarázhatatlan valóság) 8. rész

Szerkesztette:Roland

A megmagyarázhatatlan valóság című regény 8.része!
Ha még nem olvastad az előző részeket, előbb mindenképp azokkal kezd!

Ide kattintva olvashatod el!

 

Paranormal Reality (megmagyarázhatatlan valóság) :

A kis furgon csak állt az út közepén. Az elől ülő Emma, Ramon és Trevis csak egymásra néztek némán, szinte tátott szájjal…. Nem értették, hogy hogyan lehetséges az, hogy az ,,öreg” háza is  sötétségbe burkolózott. Meg lehetett különböztetni az éjszakai sötétséget és ezt a sötét dolgot.  Pár perc egymásra tekintgetés és nagy nyelések után, a furgon hátuljából Glen hangját lehetett hallani… Ütötte a furgon oldalát.

-Hé ott elől…. Nem tudom miért nyomtunk ilyen satu féket, de akkor már valaki lépjen ide, azt hiszem Ben meghalt…..
-Mi? – Nézett Ramon Trevisre , a sofőrre és már ki is pattant a furgonból.

Azonnal kinyitotta a hátsó ajtókat, és be is pattant a raktérbe, ahol Ben, Ketrin és Glen tartózkodott.  Azonnal Benhez lépett, akinek próbálta kitapintani a pulzusát. Nem kell szakértelem ahhoz, hogy kiderüljön, Ben életjelei nem mutatkoznak. Azonnal megkezdte az újraélesztést.

-Állj le…. Mondta halkan Ketrin.
-Nem világos? Ő már több órája halott…. folytatta.
-Se vérkeringés, se alapvető funkciók. Szerintetek miért volt olyan fehér és miért volt hideg?! – lépett közelebb Ramonhoz Ketrin.
-Jaaaa, hogy miért kezdett el nevetni? Vagy mi történt vele? Passsz…— Tárta szét karját a lány.

Ramon ekkor abbahagyta a kísérletet az újraélesztésre. Hatalmasat ütött a furgon oldalára belülről…

Szinte remegett az idegességtől, de főleg a tudattól, hogy nem tudta mi történt és történik még most is.
-Mi a franc folyik itt?  — Kérdezte látszólag magától, miközben az öklét nézegette, amivel az ütést mérte a furgonra.
Utasítására az utat ismét folytatták. Így már az őrs fele vették az irányt.  Ám minél jobban közeledtek a cél felé, az elől ülők agyában kezdett motoszkálni a tudat, hogy a távolság fogy, de a sötétség még mindig tart… Sőt voltak részek , ahol a furcsa köd is jelen volt.  Mindenkin látszott az idegesség és a feszültség. Talán még Ketrin és Glen mondhatta volna szerencsésnek magát, akik hátul utaztak és nem láttak semmit a körülöttük lévő dolgokból. Ám mivel, finoman szólva is velük volt Ben teste, így mégsem volt nekik sem egy luxus utazás.

A korábban egymást utáló kolléga Glen és Ketrin már egymás karjaiba borultak. A mókamester Glen karjaiban volt Ketrin, akin látszott, hogy kezd kétségbe esni. Így volt talán egy kis megnyugvása. A férfi a maga szokásos stílusában apró poénokkal is próbálta nyugtatni kolléganőjét. Ez látszólag be is vált. Az eddig Glent, pont a poénjaiért gyűlölő Ketrin biztonságba érezte magát mellette.

Hatalmas fékcsikorgás………….

Mindenki elől és mindenki hátul, a kisfurgon elejéhez tapadt. Ki itt, ki ott….
Egy 4 fős banda ugrott ,,Turbó” elé és állta el az utat.
-Ki a kocsiból…Kiálltották.
Mind a négyen fekete csuklyában és arcot eltakaró kendőben voltak. A négyből kettő, pisztolyt tartott a szélvédő felé, ezzel ösztönözve az utasokat a kiszállásra.

Emma a levegőt kapkodta és folyamatosan a két férfire nézett maga mellett…. Hol jobbra, hol balra. Trevis és Ramon is feltett kézzel ültek.
Senki nem értette a szituációt. A négyfős bandából ketten elindultak a furgon fele és a másodperc törtrésze alatt ott is teremtek, úgy, hogy a két ajtót szinte kitépték a helyéről……
-Kiszállni..— Kiáltották szinte egyszerre.
A pisztolyokat végig a három elől ülő emberre szegezve.
Ramon kiszállás közben Trevisre nézett. Mindketten aprót biccentettek egymásra.  Kiszállás előtt Ramon, akinek a kezei már a tarkóján voltak, jobb kezének könyökével egy tompa ütést mért az ülésének háttáblájára. Ezután szinte egyszerre kicsit hangosabban, a következőket mondta.:
-NE LŐJJENEK, MÁR SZÁLUNK IS MINDHÁRMAN. CSAK NE LŐJJENEK. A FURGON HÁTULJÁBAN, CSAK ÜRES DOBOZOK ÉS REKESZEK VANNAK. LÁTJÁK, ÖNÖK NÉGYEN VANNAK, KETTEJÜKNÉL PISZTOLY. MI HÁRMAN VAGYUNK FEGYVERTELENEK!

Ezekkel a hangos szavakkal szálltak ki mindhárman.
Már mindhárman a furgon előtt álltak tarkóra tett kézzel, mikor az egyik álarcos férfi odalépett és motozást tartott. Ramon oldaláról egy pisztolyt dobott egyik társának. Trevis oldaláról egy kés landolt a másik banditatag kezében.
-Na….Most, hogy szépen megismerkedtünk a furgon a miénk..—-Mászott bele Trevis arcába a kendős férfi.
Majd egy apró fejbiccentést mért társai felé.
Látszott, hogy ő a banda főnöke.  Rajta kívül a csapatából ketten megindultak a furgon hátsó bejárata felé.  Egy fegyvertelen, és a másik pisztolyos, kendős ember.

Ramon, akinek még szintén tarkón volt a keze, Trevisre nézett. Társa is nézte őt, miközben mindketten a pisztoly csövével néztek szembe.

rablo
Ramon gondolatait hallhatjuk:
-A négy közül 2 elment a furgon hátuljához. Pipa.
1 ránk szegezi a pisztolyát, 1 pedig a háttérben húzódik meg, csak egy késsel a kezében.

A két útonálló szinte egyszerre nyitotta ki a hátsó ajtót. Az ajtók azonban még teljesen ki sem nyíltak, mikor fegyverropogás árasztotta el őket. Szinte azonnal meghaltak a lövésektől… Glen és Ketrin összenéztek és halvány elégedettség látszódott arcukon.

Am ezzel párhuzamosan, mivel a lövések hangjai egyértelműek voltak, Ramon a pisztolyos útonállóra vetette magát.
Trevis odaugrott a banditák negyedik társához, aki igazából a háttérből szemlélte az eseményeket.

-Ne csinálj semmi hülyeséget!   –  Utasította Trevis az ismeretlen férfit.
Itt egy szemkontaktos, úgynevezett állóháború alakult ki, nem úgy, mint Ramon és a fővezér bandita közt….
Egymásnak estek és kézzel – lábbal püfölni kezdték egymást. Trevis és ellenfele csak egymást nézték,  mondhatni lefoglalta egyik a másikat.

,,Turbó”t elhagyva és a kisfurgon hátuljából előmászva Glen és Ketrin körülnézett.
Mindketten a segítségre szoruló Ramonhoz rohantak. Úgy tűnt Ramont a földhöz teperték és agyba-főbe verik. Odaérve mindketten a pisztolyukat a támadóra szegezték. Nem kellett sok, az erőviszonyok egyértelműnek látszódtak….. Az eddig Ramont ütlegelő férfi megállt és feltette kezét.

Trevis is az eseményeket nézte, majd elmosolyodott. Látta, hogy a győzelem az övüké. Bal kezét feltéve, Ramonra nézett és a győzelem jelét mutatta, majd odakiáltott a többiekhez:

-Megérte a sok kiképzés és próba ugye mondtam é ….
Majd csend.
A sötétségben távolról csak annyi látszott, hogy Trevis száján a vér kezdett el csurogni, majd térdre, később pedig hasra esett…..

Távol voltak ugyan, de ki lehetett venni tisztán, hogy a bandita, akit Trevis sakkban tartott, valahonnan egy rejtett szúró szerszámmal hősünket hátulról átszúrta.
Emma futott oda, aki látta a támadót elszaladni az eset után, ám Trevishez érve nem mérlegelt. A kisfurgon, a hős „Turbó” sofőrje élettelen testel feküdt az út közepén, már Emma karjaiban. Sajnos már csak értelmetlen szavak hagyták el száját, mikor azt is örök nyugodalomra és csendességre helyezte.

Mindenki mozdulatlanul állt. Glennek, aki a vicc szó mestere, az arcára fagyott a döbbenet. Ramon meg sem mozdult, csak nézte az eseményeket és néha lassan fejét, a magát megadott banditára irányította.  Szája tátva…….

Emma zokogott, közben pedig Trevis fejét tartotta karjaiban.  Ekkor egy hirtelen suhanás haladt el mellettük egy kiáltással karöltve.
-Majd én elkapom  – Kiáltotta Ketrin és már szinte nem is látták.
A bandita után futott és üldözőbe vette.
Mindenkit úgy megviselt a történés, hogy senki még csak mozdulni sem tudott….
Ramon hirtelen a megmaradt útonálló mögé ugrott. Kezeit hátra csavarta, majd egy nála lévő régi bilinccsel harcképtelenné tette. Kendőjét lehúzta csuklyáját pedig letépte fejéről. A furgon fele ráncigálta az ismeretlen férfit, aki szinte zokogott.
Ezután, ő és csapattársai Emmához és az ő kezei közt tartott Trevishez futottak.
Emma zokogott, kezében Trevis fejét szorítva. Glen nyakláncát szorongatta és könnyei összeolvadtak izzadságával.  Ramon egyenesen állt, nézve Trevis élettelen testét. Mindkét keze ökölbe szorítva és egy-egy halovány könnycsepp kíséretében, csak nézett előre.

 

Csatlakozz a Paranormal Reality rajongói csoporthoz  —–>ITT<—–
(A megmagyarázhatatlan valóság című regény 8. része hamarosan…….)
(A megmagyarázhatatlan valóság című regény minden része a rejtely.com tulajdonát képezi. Ennek ellenére megosztása nem tiltott, a megfelelő forrás megjelölésével. Felhasználása saját célra tilos!)
A megmagyarázhatatlan valóság című regény, könyv formájában is megjelenik.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Bizonyított
Agent

Kilenc életből maradt nyolc: szellem kergette meg a macskát a pincében.

Ez a nő teljesen kiakadt, miután arra a következtetésre jutott, hogy sanszosan szellemjárta az otthona. Fotó: Kennedy News and Media/ Norhfoto Kathy Gallinger már a picéjébe se mer lemenni, amióta megnézte azt az éjszakai felvételt, ahol macskáját állítása szerint egy szellem kergette meg. A nő még 2018-ban költözött be a házba, de már korábban is

Olvass Tovább »
Bizonyított
Agent

Démonok börtöne

Szerte a világon megannyi lenyűgöző természeti képződmény található, melyeket élvezettel és érdeklődéssel vizsgálnak a kíváncsi geológusok. Az azonban egy egészen más, izgalmas feladatot jelent a számukra, ha egy olyannal találkoznak, amelyről még az sem egyértelmű, hogy voltaképpen mi lehet. A távoli Jemen sivatagjában, nem messze az ománi határtól van egy jó példa erre. Kietlen földje épp

Olvass Tovább »
Bizonyított
Agent

A valaha észlelt legnagyobb, 130 kilométer átmérőjű üstökös tart a Naprendszer belseje felé

A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések megerősítik, hogy a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb, mintegy 130 kilométer átmérőjű üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A január 8-án készült felvételek szerint a C/2014 UN271 jelű, de a felfedezői után Bernardinelli-Bernstein néven is ismert üstökös magja ötvenszer nagyobb, mint egy átlagos

Olvass Tovább »