Gyilkos kutyaemberek

Szerkesztette:Agent

kutyaemberekről számos történetet olvashattunk már. A találkozások – melyeket a beszámolók említenek – többnyire szerencsés kimenetelűek voltak, emberekben nem esett soha kár. Most olyan elbeszéléseket találtam, melyek más oldaláról mutatják be e félelmetes lényeket, mint ahogyan eddig láthattuk őket.

A történetek nem szó szerinti fordítások. Némelyik elbeszélés számomra is „meredek”, állításaik sok olvasóban kételkedést váltanak majd ki. Ennek ellenére megosztom önökkel, s ahogyan szoktam mondani, ki-ki döntse el maga, mit gondol a történetek hitelességéről.

Amikor a kutyaemberek élőhelyéről beszélünk, általában sűrű, északi fenyvesekre gondolunk. Ám akik régóta olvassák blogomat, találkozhattak már olyan történetekkel is, amelyek egészen más vidéken játszódtak le, mint azt elképzelnénk egy kutyalény esetében.

Florida éghajlata szubtrópusi, s elragadó nyaralóin, lakóházain kívül erdőségek, mocsarak, tavak borítják a területet. 1999-ben két fiúnak – elbeszélésük szerint – hátborzongató élményben volt része. A floridai Palm Beach Gardensben éltek, amely egy nagyon szép lakóövezet, s a közvetlen közelben kisebb-nagyobb erdőségek húzódnak. A két fiú gyakran elkóborolt az erdők mélyére. Nagyon élvezték ezeket a túrákat és apró kis felfedezéseiket. Egy alkalommal még egy sátrat is találtak, benne pornómagazinokat, s persze nagyon jól szórakoztak.

Mindig is ismerték a környék kutyalényekről szóló meséit, de nem hitték el. Ők soha, semmit nem láttak, és nem esett bajuk egyszer sem. Úgy gondolták, a felnőttek csak azért ijesztgetik a gyerekeket ezekkel a rémmesékkel, mert nem akarják, hogy elkóboroljanak és eltévedjenek az erdőségekben.

1999 nyarán, az egyik fiú ott aludt a másiknál. Elhatározták, hogy éjjel kiszöknek a házból és sétálnak egyet az erdőben. Az éjszaka forró és párás volt aznap. Zseblámpájukat és zsebkésüket magukhoz véve, nekivágtak a sűrűnek. Ám azon a napon mélyebbre sétáltak az erdőben, mint addig valaha. Látszólag eltévedtek, de próbáltak nem pánikolni. A megoldást keresték, s azon tanakodtak, hogy visszafelé indulnak el, amikor ágreccsenés vonta el a figyelmüket. Nem tudták pontosan beazonosítani, hogy honnan érkezett a hang. Aztán felhangzott egy hátborzongató üvöltés a közelükből. Attól féltek, az üvöltő lény megérezte a szagukat.

Továbbindultak, de lelassították a lépteiket. És akkor megláttak az ösvényen valamit. Egy test feküdt a földön pár méterre előttük. Felismerték. Gary volt, egy középiskolából kimaradt, nagydarab srác, aki mindig macerálta a kisebb gyerekeket. Most ott feküdt mozdulatlanul, körülötte minden csupa vér. A mellkasát felhasították, a szívét kitépték. Döbbenten látták a halott fiút, és még valamit. Az a valami ott állt a bokrokban, és izzó, borostyán szemeivel a két fiút bámulta. Egy két lábon álló farkas volt, fekete bundával, hegyes fülekkel. A két fiú nagyon megrémült. Azonnal megfordultak és teljes erejükből futni kezdtek. Sikerült meglelniük a helyes utat, s kijutottak a főúthoz. A lény nem követte őket. Soha többé nem mentek az erdőbe.

Eddig a történet. Sok kérdést von maga után, amelyekre nem kapunk választ. Menjünk is tovább a másik történetre!

A következő elbeszélésben egy huszonéves fiatal nő meséli el, milyen szörnyűségen ment keresztül a kutyájával. Egyedülálló nőként egy házban lakott a dán dogjával, Sparkkal, akit kicsi korától nevelt. A környékük egy teljesen normális, átlagos hely volt. A házak kissé távolabbra épültek egymástól, de csendes, nyugodt vidéknek ismerte. A kutya általában odakint töltötte az időt, csak esténként jött be a házba, vagy ha enni akart.

Aznap este a nő a konyhában szorgoskodott, amikor arra figyelt fel, hogy odakintről zajt hall. Aztán a kutyáját hallotta, amint nyüszög és sír. Majd az állat sebes iramban az ajtóhoz futott, s valósággal nekidurrant. A nő megijedt, rémülten sietett az ajtóhoz. Amikor kinyitotta, nem hitt a szemének. A kutya csupa vér volt, botladozva támolygott a házba. A nő könnyekre fakadt, el sem tudta képzelni, mi történt. Az állat pofája felhasítva, egyik szeme sérülten meredt, másik szeme a koponyából kifordulva lógott, a koponya teteje megrepedt, agya egy része kilátszott. Ömlött belőle a vér. Az ajtó még mindig nyitva volt, s a nő hallotta a morgást odakintről. Ösztönösen a hang felé fordult. Alig pár méterre az ajtótól egy két lábon álló farkast látott. A lény szőre csupa vér volt, karmos mancsairól csöpögött a vörös folyadék. A nőt megdöbbentette a látvány, s gyorsan bevágta az ajtót. Felhívta a 911-et, ahonnan semmi hasznos tanácsot vagy segítséget nem kapott. Becsavarta a kutyát egy törölközőbe, és minden erejét, bátorságát összeszedve, kivitte a kocsijához. Elmentek egy 24 órás állatorvosi mentőhelyre, ahol a kutyát azonnal megműtötték. Sikerült megmenteni Spark életét, de elveszítette a szeme világát, és agykárosodása lett. Napjai nagy részét a gazdája mellett tölti azóta.

A nő később hallotta a szomszédoktól, hogy ők is látták a nagy farkasfélét itt-ott. A környéken sok kisállat tűnt el, és az egyik szomszéd srác elmondta, hogy valamikor rendszeresen voltak mosómedvék a házak körül, de hónapok óta nem látták nyomukat sem.

Ez a történet némileg hihetőbb, mert miért ne, bár azért nehéz elképzelni – és ezt nem rosszindulatból mondom –, hogyan cipelt ki egy levakult, félig öntudatlan dán dogot a nő a kocsijához, miközben odakint volt az a rettenet. (A dán dog hatalmas kutya, magassága elérheti a 85 cm-t, súlya akár a 60 kg-t, de lehet több is.)

A következő eset talán az egyik legbrutálisabb beszámoló, amivel találkoztam. Vannak, akik állítják, hogy ezek a lények nem csak léteznek, de a kormány bizonyos emberei tudnak a létezésükről. Úgy tartják, a legtöbb brutális gyilkosságnál, melyet ismeretlen állatok követtek el, a rendőrség nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. Ilyenkor az arra kijelölt vezető személynek fel kell hívnia egy bizonyos telefonszámot. Nem tudják, kiket takar a szám, de másnap rendszerint megjelenik egy különleges fegyveres alakulat és felderít, „rendet tesz” úgy, hogy a hivatalos személyeket, a rendőrség embereit eltávolítják még a közelből is. Természetesen erről az egészről senki nem tudhat, de néha kiszivárognak információk.

Tehát egy napon arról értesítették a rendőrséget, hogy az egyik házba betört egy ismeretlen fenevad, és az ott élő házaspárt megtámadta. A férfi súlyosan megsebesült. A történetből nem derül ki, hogyan értesítették a mentőket – talán a férfinek volt még ereje hozzá –, mindenesetre gyorsan kiértek. A férfi időben segítséget kapott, és nagy vérvesztesége ellenére életben maradt. Az asszony azonban nem volt ilyen szerencsés. A farkasszerű lény magával ragadta őt. Napokon át keresték mindenfelé, s úgy egy héttel később, nagyjából három kilométerre a háztól, megtalálták a maradványait egy odvas fa üregében. A hajdan csinos, mutatós nőből nem sok maradt a torzóján kívül. Testét jobbára felfalták, végtagjai hiányoztak, beleit kiontották, állkapcsát kitépték, leszakított arca helyén véres semmi tátongott.

A férjet, aki túlélte a támadást, azonnal elköltöztették lakóhelyéről, a házát pedig lefoglalta a kormány. Nem ő volt az egyetlen, aki így járt. Nézzük a következő történetet!

1991-et írtak. A férfi Oklahomában élt akkoriban, de nem volt hajlandó nekünk elárulni sem a pontos helyszínt, sem a nevét a privát szférája megőrzése érdekében. Megtalálta azon a helyen a magányt és a békét, így eléggé elszigetelten élt. Kevés szomszédja volt, csupán egy kis út vezetett arra, ahol lakott. Soha nem történt semmi különös arrafelé, mégis tartott fegyvert a házában a biztonság kedvéért.

A ház egy csendes, erdős övezetben épült, de soha nem érezte szükségét, hogy biztonsági vagy egyéb berendezéseket szereljen fel. Nem volt túl jó alvó, így bízott abban, ha valaki rátörne a házában, felébredne rá.

Azon az éjszakán úgy két-három óra tájban üvegcsörömpölés riasztotta fel az álmából. Hallotta, amint az ajtó kilincsét valami durván rángatja, majd azt, hogy a hátsóajtó valósággal berobban. Mintha ütőkossal verték volna be. Azonnal megszólaltak a vészcsengők a férfi fejében. Tudta, hogy valaki betört az otthonába. Hallgatózott. Dermedten feküdt az ágyában. Nehéz, tompa hangot hallott, ami egyértelművé tette, hogy az a valaki eléggé megtermett lehet, és nehézkesen jár.

A fegyvere – egy Smith and Wesson 44-es Magnum – az éjjeliszekrényén feküdt. Azonnal magához vette és kiugrott az ágyból. A hálószoba ajtaja egy egyenes folyosóra nézett, amely a konyhához vezetett, és az ottani hátsó bejárathoz.

A behatoló nagy zajt keltett, s még csak nem is törekedett arra, hogy csendesebb legyen. A férfi halkan mozgott, az ajtónál leselkedett azon hezitálva, mit csináljon. Végül úgy döntött, hogy elébe megy a dolgoknak. Lassan kinyitotta a hálószobaajtót, és a töltött fegyvert a sötét folyosó felé irányította. Nem volt felkészülve arra, amit látott. Mintha legfélelmetesebb rémálma valósult volna meg. Valósággal földbe gyökerezett a látványtól.

Izzó, sárga szempár nézett rá a sötétség mélyéről. A szemek nagysága hatalmas lényről árulkodott, ami alig fért el a szűk előszobában. Lassan közeledett a férfihez, akinek a döbbenettől szó szerint leesett az álla. A legintenzívebb félelmet élte át azokban a pillanatokban.

A folyosón volt egy ablak, amelyen beszűrődött a holdfény. Ahogyan a lény közelebb került, egyre többet látott belőle. Egyértelműen egy hatalmas, szőrös farkas volt, mely két lábon állt. Megtorpant, fogínyét felhúzta, és fenyegetően morogni kezdett. A férfi tudta, ha ráront, neki annyi. Meghúzta a ravaszt, s az egész tárat a lénybe eresztette. Az állat sikított, üvöltött, minden csupa vér volt, de elpusztult. Teste azonban akkora volt, hogy elbarikádozta az előszobát, és a férfi nem tudta kikerülni. Összeszedve magát bement a hálóba, majd feltárcsázta a rendőrséget. Elmondta, hogy egy nagy állat rátört az otthonában és ő megölte.

A rendőrség tíz percen belül kiszállt öt autóval. Kérdezgették, kiabáltak, nem tudták megközelíteni a férfit, míg az állat testét el nem távolították. Utána ahelyett, hogy megkérdezték volna, jól van-e, beültették egy rendőrkocsiba és ott tartották. Nem beszéltették a dologról, a tisztek is sutyorogva járkáltak. Később a rendőrségen azt mondták a férfinek, többé nem mehet vissza a házába, a szövetségi kormány foglalja le. Néhány napig egy motelben helyezték el, majd eldönthette, melyik államban szeretne élni a jövőben. Nyugat mellett döntött, ahonnan származott, és ahol a nagyszülei, rokonai is éltek.

Azóta nagyon sok év telt el. A férfi élte tovább az életét, de soha nem felejti el azt, amit látott és átélt. Mint ahogyan azt sem, miképp tették ki a házából, minden magyarázat nélkül.

( Csiribusz.blog)
Írta: Csiribusz

Forrás: youtube.com/ZakBabyTV/What Lurks Beneath

(Csiribusz.blog.)

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Bizonyított
Agent

Kilenc életből maradt nyolc: szellem kergette meg a macskát a pincében.

Ez a nő teljesen kiakadt, miután arra a következtetésre jutott, hogy sanszosan szellemjárta az otthona. Fotó: Kennedy News and Media/ Norhfoto Kathy Gallinger már a picéjébe se mer lemenni, amióta megnézte azt az éjszakai felvételt, ahol macskáját állítása szerint egy szellem kergette meg. A nő még 2018-ban költözött be a házba, de már korábban is

Olvass Tovább »
Bizonyított
Agent

Démonok börtöne

Szerte a világon megannyi lenyűgöző természeti képződmény található, melyeket élvezettel és érdeklődéssel vizsgálnak a kíváncsi geológusok. Az azonban egy egészen más, izgalmas feladatot jelent a számukra, ha egy olyannal találkoznak, amelyről még az sem egyértelmű, hogy voltaképpen mi lehet. A távoli Jemen sivatagjában, nem messze az ománi határtól van egy jó példa erre. Kietlen földje épp

Olvass Tovább »
Bizonyított
Agent

A valaha észlelt legnagyobb, 130 kilométer átmérőjű üstökös tart a Naprendszer belseje felé

A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések megerősítik, hogy a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb, mintegy 130 kilométer átmérőjű üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A január 8-án készült felvételek szerint a C/2014 UN271 jelű, de a felfedezői után Bernardinelli-Bernstein néven is ismert üstökös magja ötvenszer nagyobb, mint egy átlagos

Olvass Tovább »