A megmagyarázhatatlan valóság című regény második része!
Ha még nem olvastad az első részt , előbb mindenképp azzal kezd! Ide kattintva olvashatod el!
.
.
Már mindenki értesült a híres Londoni utca furcsa eseteiről. Teltek múltak a napok és hetek. A hatóságok nagyon nagy erőfeszítések árán, több szervezetet is bevonva végig nyomozták a történéseket. Nem jött újabb bejelentés a rejtélyes utcából. Rengeteg kitartó munka és nagyon sok nyomozás után is maradtak az utcában olyan esetek, mik nyitva maradtak, azaz magyarázat nem volt rájuk.
A megmagyarázhatatlan valóság: …… Csak, hogy egyet kiemeljünk, nyoma veszett egy idős hölgynek, aki nem is olyan kis házában egyedül élt.
A legtöbb nyomozó és hatósági szerv erre az esetre koncentrált a legjobban. Az aktában olvasható volt, hogy a néni úgy tűnt el, hogy semmit nem vitt magával. Nem volt semmi nyom. Olyan volt, mintha a házba lenne de mégsem.
Az új évben azon belül is 2011 Februárjában járunk, mikor is a dolgok a furcsa utcáról folytatódtak.
8 család árulni kezdte ingatlanát mélyen áron alul. Az emberek nem is csodálkoztak, hisz az utca az esetek után teljesen megváltozott. Rengeteg paranormális kutatócsapat lepte el, akik szinte már zaklatták az ott élő embereket. Nem utolsó sorba a hatóság is állandóan válaszokat akart. Ha ez nem lett volna elég még mindig ott van az ok, mi is történt valójában. Sokan mivel nem tudtak a dolgokra magyarázatot adni, nem tudtak ott tovább élni és új életet akartak kezdeni távol az utcától, de még a várostól is.
Teltek múltak a hónapok….2011 Júniusára már csaknem 14 család hagyta hátra utcabéli otthonát.
Ekkorra már újabb furcsa és megmagyarázatlan jelenség ment végbe az utcában. Olyan volt, mintha az úttest elfeleződött volna . Az egyik oldalon a házak teljes ködbe borultak , ami nappal sem szállt fel. Itt a házak előtt lévő fák még csak levelet sem hoztak és teljesen elszáradtak. A fű teljesen sárga volt. Olyan volt, mintha az élet eltűnt volna. Ellenben az út másik felén lévő házak és környékük ennek teljesen az ellenkezője volt.
Itt az élet olyan volt mintha csak mesébe csöppent volna az ember. A furcsaságok előtt sem volt itt ilyen csodálatos minden. Az összes növény és énekesmadár mintha kicsattant volna az egészségtől.
A nyomozók közt hamar el is terjedt a ,,sötét oldal” kifejezés , ami a szinte élettelen oldalra utalt.
Itt már csak néhány ember lakott, akik szinte teljesen elszigetelődtek a külvilágtól. Főként idősebb , egyedül élők voltak.
Ramon egy 30-as éveiben járó rendőr vállalta, hogy egy kisebb csapattal folyamatosan vizsgálja a helyszínt és próbál minél több dolgot megtudni. Emberünkhöz rajta kívül öten csatlakoztak.
Mindenki egytől egyig fiatal mondjuk úgy pályakezdő volt, akik ezzel szerették volna bizonyítani rátermettségüket. Furcsa de Ramon volt a legidősebb.
-Nos fiúk lányok ő lesz a mi szeretett ,,turbónk” – vezette oda csapatát egy 7 személyes kis fekete furgonhoz.
– Turbónk? Ez egy kisebb katasztrófa….. Nyilvánult meg Emma a 27 éves fiatal lány.
– Én vezetek! – Kiáltott fel Travis és már be is pattant a volán mögé.
– Rendben , a sofőr megvan. Én és Emma még előre ülünk többiek irány hátra. –Jelentette ki Ramon.
A csapat felnézett Ramonra. Határozott természete volt. Olyan volt, mintha mindig tudja mit csinál. Nem utolsó sorban elég magas is volt.
Ennek köszönhető, hogy mikor elindultak a híres utca irányába, Emma elővette telefonját és egy képet csinált, ahogy ott ül elől Ramon mellett.
-Igen , mint két tojás… nevetett fel a volán mögül Travis.
Ekkor mindenki nagy nevetésben tört ki….. Ramon csak később értette meg, mi a kacagás tárgya. Termetéhez képest Emma aki ott ült mellette nagyon viccesen mutathatott. A lány kis alacsony vékony hosszú szőke hajú és szemüveges. Vicces lehetett ahogy egymás mellett ülnek….
Mondhatni jókedvben és vidáman haladtak a rejtélyes utca felé. Ramon útközben elmondta, hogy először az idős asszony házában néznek szét, hátha találnak valami nyomot, ami arra utal merre lehet vagy hova tűnhetett. Ahogy tovább haladtak hirtelen nagy köd és sötétség vette körül őket.
-Tesó biztos ide menjünk? – Kérdezte Travis.
-Igen, valahol el kell kezdeni…Mondta Ramon.
Meg is érkeztek a ház elé, ahol le is parkoltak.
Kifele szálltak ,,Turbóból” , mikor mindannyian rémülten és kérdően egymásra nézegettek.
-Tesó, én láttam képeket és videókat erről a részről de élőben ez nagyon hátborzongató és rossz. Nem hiszem el, hogy ilyen van. Nézzétek ezt a fát….Nézzétek a gyepet. – Nyilvánult meg Travis, aki utoljára szállt ki a volán mögül.
-Igen és észrevettétek, hogy egyetlen hang sincs? Sehol…néma csend….Még a városból sem érkeznek be hangok… – Mondta Emma.
-Emma te csak azt jelentsd mi folyik közvetlenül a talaj felett. – Szólt nevetve Glen, aki mondhatni nagy mókamester hírében állt.
–Kuss!– Válaszolt Emma.
A csapat elindult a ház fele……
