Az Andok-hegység által körülvett San Bernardo nevű Kolumbiai város különös titokzatossággal rendelkezik. 1957-ben áradás tört ki a temető területén, így a sírmunkásoknak át kellett helyeznie a maradványokat egy új helyre. Miközben keresgéltek, elképedve látták, hogy sok maradvány teljesen „frissnek” tűnt. Semmilyen bomlásnak, vagy oszladozásnak nem volt jele annak ellenére, hogy már elég régóta ott voltak.
Az egyik sírásó, Eduardo Cifuentes figyelmeztette a hatóságokat, és a testek utólagos vizsgálata során kiderült, hogy nem csak természetesen, teljesen megmagyarázhatatlan módon mumifikálódtak, de a ruhájuk is nagyon jó állapotban volt. Erre a jelenségre talán a helyiek diétája adhat magyarázatot, ugyanis olyan egyedülálló gyümölcsöket ettek, mint a guatila és a balu. Ám mások szerint a környék időjárása és a nagy tengerszint feletti magasság is közre játszik.
De hiába minden, ezek a tippek se magyarázzák meg, hogy a holttestek ruhái miért maradtak ilyen jó állapotban. Ráadásul miért San Bernardo az egyetlen olyan város a Földön, ahol ilyen természetes módon mumifikálódott testeket találtak.
A testek egy része most már múzeumban hever, viszont a múzeumnak nincs semmilyen intézkedése a holttestek megőrzésére, megóvására. Viszont minden logika ellenére a San Bernardo-i múmiák továbbra sem hajlandóak rothadni és bomlani.
Van egy olyan érzésünk, hogy hallunk még a rejtélyes és máig megmagyarázhatatlan múmiákról a jövőben.
(tizes lista)
